Pedagógiai megközelítésünk
A SciLit nemcsak tanít a kritikai gondolkodásról, hanem megteremti a feltételeit annak, hogy meg is tapasztald. Íme a kutatásokon alapuló elvek, amelyek minden szekció, játék és animáció mögött állnak.
7
Modul
236
Szekció
139
Interaktív tevékenység
18
Animált történet
171
Facilitátori útmutató
7
Nyelv
8 kutatásokon alapuló elv
Aktív tanulás passzív befogadás helyett
Úgy tanulsz, hogy csinálod, nem csak olvasod
A gyakorlati részvételre építő médiaműveltségi programok lényegesen hatékonyabbak, mint azok, amelyek csak az elemzésre összpontosítanak. Minden SciLit-szekció legalább egy aktív elemet tartalmaz: egy játékot, egy döntést, egy reflexiót vagy egy vitát.
Jeong, Cho & Hwang, 2012 — Meta-analysis, Journal of Communication
Pszichológiai inokuláció
A manipuláció gyengített adagja ellenállóvá tesz
Ahogy a védőoltás is úgy működik, hogy egy vírus gyengített formájával találkozol, a SciLit a manipulációs technikák gyengített formáival ismertet meg. Megtapasztalod a trükköt, megérted, hogyan működik, és ellenállást építesz ki, mielőtt a valóságban találkoznál vele. Ez a prebunkingnak nevezett megközelítés bizonyítottan csökkenti a téves információkkal szembeni fogékonyságot, különböző kultúrákban is.
van der Linden et al., 2017; Roozenbeek & van der Linden, 2019 — Cambridge Social Decision-Making Lab
A tapasztalati tanulás ciklusa
Tapasztalat → Reflexió → Fogalomalkotás → Alkalmazás
Minden szekció Kolb tapasztalati tanulási ciklusát követi. Először átélsz valamit (egy tevékenységet, egy trükköt, egy esettanulmányt). Aztán végiggondolod, mi történt. Utána egy tágabb elvhez kapcsolod. Végül azon gondolkodsz, hogyan alkalmazhatnád a saját életedben.
Kolb & Kolb, 2017 — Experiential Learning Theory
Lépésről lépésre épülő kritikai gondolkodás
A felidézéstől az alkotásig, fokozatosan
A beszélgetésindító kérdések és a tevékenységek Bloom taxonómiájára épülnek: az egyszerű felidézéstől („Mi történt?”) az elemzésen át („Miért működik ez?”) egészen az értékelésig és az alkotásig („Hogyan terveznéd újra?”). Így mindenki be tud kapcsolódni a beszélgetésbe, bármilyen szintről indul is.
Anderson & Krathwohl, 2001 — Revised Bloom's Taxonomy
Érzelmi biztonság és brave space
A kényelmetlenség elvárható, a sérelem nem
A dezinformációról szóló kritikai gondolkodás meggyőződéseket, identitást és személyes tapasztalatokat érint. A SciLit a „brave space” modellt követi, amelyet a platformon biztonságos térnek hívunk: nem kényelmet ígérünk, hanem tiszteletet. Minden modul egy ablakkal kezdődik, amely 5 normát mutat be, a facilitátorok pedig minden szekcióhoz érzelmi biztonsági jegyzeteket kapnak.
Arao & Clemens, 2013 — "From Safe Spaces to Brave Spaces"; SAMHSA Trauma-Informed Principles
Technikák, nem meggyőződések
Azt tanítjuk, hogyan működik a manipuláció, nem azt, mit gondolj
A SciLit soha nem mondja meg, mit higgy. Ehelyett feltárja a manipulációhoz használt technikákat: az érzelmi keretezést, az adatok szelektív kiválogatását (cherry-picking), a hamis egyensúlyt, a hamis tekintélyt, a sürgetést. Ha felismered a technikát, jobban meg tudod ítélni a gyakorlás során látottakhoz hasonló állításokat, függetlenül attól, melyik oldalról érkeznek. Ez már önmagában sokat ér, de folyamatos gyakorlást igényel.
Cook, Lewandowsky & Ecker, 2017 — FLICC framework; Bad News Game methodology
Mi? És akkor? És most?
Az összegzés szerkezete, amely rögzíti a tanultakat
A kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy a valódi tanulás nem magában a tevékenységben, hanem az azt követő összegzésben történik. A SciLit a fontos pontokon Borton reflexiós modelljét használja: „Mi történt?” (leírás), „És akkor ez mit jelent?” (elemzés), „És most mit csinálsz majd másképp?” (átültetés).
Borton, 1970 — Reach, Touch and Teach; confirmed by Kolb, Schön, Gibbs
Az emberi jogok mint keret
A dezinformáció nemcsak bosszantó: jogokat fenyeget
Minden modul konkrét emberi jogokhoz kapcsolja a dezinformációt: az egészséghez való joghoz (oltásellenes dezinformáció), az oktatáshoz való joghoz (áltudomány), a demokratikus részvételhez való joghoz (választási manipuláció) és az egyenlőséghez való joghoz (diszkriminatív narratívák). A cél annak megértése, hogy a médiaműveltség miért állampolgári felelősség.
UDHR Articles 18-19; Council of Europe COMPASS methodology
12 pedagógiai eszköz
Interaktív tevékenységek
Tapasztald meg első kézből a manipulációs technikákat játékokon és szimulációkon keresztül
Animált történetek
Művészetet, történelmet és tudományt ötvöző narratív bemutatók
Kezdeti és záró felmérés
Mérd fel a kiindulópontodat és a fejlődésedet helyzetgyakorlatokkal és önértékelő kérdésekkel
Biztonságos tér
Modulonkénti érzelmi felkészítés 5 normával a hasznos kényelmetlenséghez
Érzelmi bejelentkezések
Rövid szünetek, hogy megnevezd, mit érzel egy-egy megrázó felfedezés után
Reflexiós kérdések
Szabad írás, hogy a saját szavaiddal rögzítsd a tanultakat
Hidak a szekciók között
Átvezetések, amelyek összekötik a gondolatokat és egységes történetet építenek
Strukturált összegzések
Mi? És akkor? És most? Irányított reflexió a fontos pontokon
Vállaláskártyák
Válassz egy konkrét lépést, és indokold meg, miért: így erősödik a cselekvőképességed
Facilitátori útmutatók
Szekciónkénti útmutatók beszélgetésindító kérdésekkel és biztonsági jegyzetekkel
Facilitátor panel
Hívj meg tanulókat, kövesd a haladásukat, nézd meg az elkészült összegzéseket
Teljesítési tanúsítvány
Letölthető PDF/PNG statisztikákkal, címmel és a felmérések összehasonlításával
Bizonyítékokra építve
A SciLit pedagógiai kerete a Cambridge Social Decision-Making Lab kutatásaira, az UNESCO média- és információs műveltségi tantervére, az Európa Tanács COMPASS kézikönyvére, az IREX Learn to Discern programjára, valamint Sander van der Linden és Jon Roozenbeek inokulációs elméletről szóló munkáira épül. A kritikai gondolkodás tanítása terén a neveléstudományi kutatásokat (érvelés, ismeretelmélet, metakogníció) is figyelemmel kísérjük, hogy folyamatosan fejleszthessük a tartalmainkat. Module 0 A kritikai gondolkodás tanítása terén a neveléstudományi kutatásokat (érvelés, ismeretelmélet, metakogníció) is figyelemmel kísérjük, hogy folyamatosan fejleszthessük a tartalmainkat. Module 0 A platformot a Mythodologie és egy hat európai szervezetből álló konzorcium fejlesztette egy Erasmus+ KA220-YOU-projekt keretében.
